Lakásszellőztető készülékek, avagy hogyan működik.
Mire jó a lakásszellőztető készülék?
A hővisszanyerős lakásszellőztető készülék úgy cseréli ki a levegőt a lakásban, hogy a belső hőmérséklet egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben változik. Folyamatosan műküdik, így mindig elegendő friss levegő áll rendelkezésre, hogy nappal aktívabban élhessen és hogy éjjel jobban aludjon, mindezt költséghatékonyan.
Miért használjunk hővisszanyerős lakásszellőztető rendszert?
Milyen elemekből épül fel egy központi lakásszellőztető rendszer?
A Hővisszanyerős szellőztető rendszer kiépítése építőelemekből történik. Ezeket az építőelemeket kell egymás után beszerelni, úgy hogy a végeredmény, a teljes központi hővisszanyerős szellőztető rendszer, működőképes legyen.
Fontos a hővisszanyerős szellőztető méretezése. Sokszor élek az üzletben egy példával, hogy az emberek megértsék, miről is van szó. Képzeljenek el egy slagot. Át tudja fújni az ember a tüdejével? Ez attól függ milyen hosszú a slag és milyen erős a tüdőnk. A szellőztető rendszer esetében is erről van szó. Át tudja fújni a hővisszanyerős szellőztető készülék a rá akasztott csőrendszert (slagot), és ha igen a megfelelő mennyiségű frisslevegő jut a megfelelő szobákba? A méretezés során határozzuk meg a nyomvonalat, a befúvó, és elszívó csövek számát, hosszát, olyan hővisszanyerős szellőző készüléket javaslunk, ami képes kiszolgálni az igényeket.
A hővisszanyerős lakás szellőzetető készülék részei:
| Befújás: | Elszívás: |
|
|
Az ábrán az elő és utófűtő készülék nem látszik. Előfűtésre a külső levegő felmelegítéséhez, utófűtésre a befújt levegő temperálására miatt van szükség.
Hogyan és hol lehet a levegő csöveket vezetni?
A lakásszellőztető berendezést érdemes gépészeti helyiségbe telepíteni, de be lehet tenni szekrénybe, a spájz mennyezetére, vagy bármilyen alárendelt helyiségbe. Elhelyezésekor figyeljen a tisztithatóságra.
Érdemes úgy elhelyezni a készüléket, hogy minél rövidebb úton és minél kevesebb iránytöréssel tudjuk a levegő ellátó és a levegő kidobó csövet a szabadba vezetni. Itt a hang és hőszidetelt légtechnikai csövekkel kell dolgozni.
Elő és utófűtő egységre nem minden esetben van szükség, ez a készülék típusától és saját komfort igényünktől függ. Hangcsillapítót mindkét ágba be kell szerelni, ezek általában 1m hosszúak.
Ezután a levegő osztóig és a gyűjtőig kell a csöveket elvezetni. Itt is a hang és hőszigetelt légtechnikai csővel dolgozunk.
Az osztótól es gyűjtőtől már a műanyag flexibilis légtechnia csövekkel haladunk a befúvási és elszívási pontokig. A flexibilis csövekből 63mm-es és 75mm-es átmérőjű a leggyakrabban használt méret, de 90mm-es is elérhető már. Kivitelükben létezik normál, antisztatikus és antbakteriális. Ezek a csövek általában 50m-es tekercsben kaphatóak.
A befújó és elszívó pontoknál a csövek rácsfogadó idomokba futnak. A légszelepek, oldalfali, illetve padló rácsok ezekbe az idomokba csatlakoznak.
Az osztóból és gyűjtőből kimenő ágak által vezetett levegő mennyiséget a tervezéskor meghatározott csőhosszak és iránytörések egyszóval nyomvonal pontos kivitelezésével és a levegő osztóba, gyűjtőbe telepíthető ellenállás gyűrűkkel lehet beállítani.
A teljes légellátó rendszert úgy kell elhelyezni, hogy az egyes ágak tisztíthatóak legyenek. Tisztítani szervízajtókon, osztókon, gyűjtőkön és végpontokon lehet a rendszert.
Mennyi levegőre van szüksége a családnak?
Friss levegőt belélegezni jó, nyitott ablaknál aludni jó.
Erre nem mindig van lehetőség, télen nem mindenkinek kellemes, beömlő jéghideg levegő mellett aludni, nyáron a hűtött szobát sem szívesen melegítjük fel a nyitott ablakon beáramló meleg levegővel. Folyamatosan végkép nem, de még szakaszosan sem szellőztetünk eleget.
Attól függően milyen aktivitást végzünk, különböző mennyiségű levegőt használunk fel. Otthon nyugalmi állapotban személyenként 30m3 levegőre van szüksége egy embernek óránként. Ennyi friss levegő bejuttatásával a szobában felgyülemlett nem kívánatos elemek, pára, széndioxid is távozik. Tehát egy négyfős családnak 120m3 friss levegőre van szüksége óránként.
Végig gondolva, hány személy alszik a hálókban, mennyien tartozkodnak a nappaliban, milyen helyiségről van szó, konyha wc, fürdőszoba, meghatározható, hogy melyik helyiségbe mennyi levegőt szeretnénk bejuttatni.
Gyors példával: a lakásom három hálószobából, egy konyhából, egy nappaliból, egy fürdőből wc-vel és egy wc-ből áll. Fontos eldönteni, hogy hol akarok kiegyenlített szellőzést használni, a szobába befújok és el is szívok, hol akarok csak befújni és hol akarok csak elszívni. Azokba a helyiségekbe, ahol nincs kiegyenlített szellőzés, gondoskodni kell a levegő ki, illetve bejutásáról, például ajtórács segítségével.
- Szülői háló: 2 fő, 60m3/h, kiegyenlített szellőzés.
- Gyerek 1 háló: jelenleg 1fő, de gondolva a jövőre 2 fő, 60m3/h, kiegyenlített szellőzés.
- Gyerek 2 háló: jelenleg 1fő, de gondolva a jövőre 2 fő, 60m3/h, kiegyenlített szellőzés.
- Nappali: 4 fő + Wc levegő szükséglete: 150m3/h befújás
- Konyha: 60m3/h, elszívás
- Fürdő + wc: 60m3/h, elszívás
- Wc: 30m3/h, elszívás
Ezeket az értékeket összeadva megkapom, hogy a lakásomba óránként
- befújok: 330m3/h levegőt és
- elszívok: 330m3/h levegőt.
Milyen készüléket válasszak?
Többféle szellőztetési fokozatot határozunk meg.
Alacsony fokozat: A rendszer csökkentett üzemben a tervezett létszámnál kevesebb főre elegendő friss levegőt szállít.
Normál fokozat: A tervezett levegőmennyiséget szállítja a rendszer.
Emelt fokozat: A tervezett levegőmennyiségnél nagyobb mennyiségű levegőt szállít a rendszer, az esetleges csúcsterhelések leküzdésére. Például: gyors szellőztetés, vendégség, teregetés, zuhanyzás stb..
Akkor halk a készülék, ha nincs csúcsra járatva, érdemes úgy választani, hogy normál fokozaton 50-70%-os fordulatszámmal üzemeljen.
Úgy kell választani a készüléket, hogy a készülékre szerelt ellátó csőrendszer ellenállását minden fokozatban le tudja küzdeni és a tervezett levegő mennyiséget a lakásba tudja juttatni.
Olyan lakásba, ahol nyílt égésterű fűtőkészülék
(gáz vízmelegítő, falikazán, kandalló, kályha) üzemel a szellőztető készüléket csak akkor szabad felszerelni, ha a lakás túlnyomásossága minden körülmények között biztosított.
Alapvető biztonságtechnikai követelmény, hogy a készülék a szabályozás, szűrő elpiszkolódás vagy esetleges ventilátor meghibásodás esetében is megfeleljen ennek a követelménynek.
Légkezelő gép karbantartása
Karbantartásra az egészséges légminőség, és a készülék megbízható működése érdekében szükség van.
- Fél évente szűrőcsere
- Évente hőcserélő tisztítás
- Használattól és telepítés helyétől függően, 2-5 évente, erre szakosodott céggel, a teljes csőhálózat tisztítása.
